A kalibráló laboratóriumok működését szabályozó MSZ EN ISO 17025:2018 szabvány a korábbiaktól eltérően több lehetőséget ad a kalibrálási bizonyítványokban található metrológiai minősítésben a mérési bizonytalanságok figyelembe vételére.
Az új szabályokat az ILAC G8 dokumentum tartalmazza, amely a Nemzeti Akkreditáló Hatóság honlapjáról is letölthető az eredeti dokumentum mellett magyar fordításban is (https://nah.gov.hu/uploads/attachment/file/8881/ILAC_G8_09_2019-HUN-ENG.pdf).
A továbbiakban megpróbálom röviden összefoglalni a hivatkozott dokumentum főbb részleteit.
Az új szabályok alapján a laboratóriumnak és a kalibrálást megrendelő partnereinek meg kell egyezniük a minősítési kritériumokban és abban is, hogy a minősítés során milyen döntési szabályt alakamazzanak a mérési bizonytalanság figyelembe vételénél.
Általában a következő lehetőségek közül választhatnak:
- Nem kérik a minősítést.
A kalibrálási bizonyítványban található mérési eredmények alapján a felhasználó maga dönt a mérőeszköz hanálhatóságáról.
- Ha létezik olyan jogszabály vagy szabvány, amely a minősítés módját előírja, akkor a megrendelő erre hivatkozva rendelheti meg a kalibrálást.
-Ha a megrendelő igényli a minősítést, de de nincs olyan szabály, amit kötelezően alkalmazni kellene, akkor a megrednelőnek és a laboratóriumnak meg kell egyeznie a minősítés során alaklmazandó döntési szabályról.
Az alkalmazandó döntési szabályokra az ILAC G8 dokumentum tesz náhány ajánlást, amely szerint a döntés lehet bináris vagy nem bináris.
Az egyszerű bináris döntési szabály (w=0) alkalmazásakor nem vesszük figyelembe a mérési bizonytalanságot. Az egyetlen feltétel az,hogy a mérési bizonytalanság nem lehet nagyobb, mint a tűréshatár.
A döntés alkalmazásakor, ha a mért érték (kalibrálás esetében a mérőeszköz hibája) kisebb, mint a a tűréshatár, akkor "megfelel", ha nagyobb, akkor "nem felel meg". A módszer előnye az egyszerűség, de hátránya az, hogy ha a mért érték a tűréshatár közelében van, akkor a téves döntés valószínűsége az 50% közelében van.
Bináris döntési szabály védősáv (w) alkalmazásával.
Ha az elfogadási határt úgy határozzuk meg, hogy a védősáv megeyezzen a kiterjesztett mérési bizonytalanságal, akkor a hamis elfogadás valószínűsége (a mérési eredmények normális eloszlását feltételezve): 2,5%.
Ha az elfogadási határt (AL) úgy határozzuk meg, hogy annak négyzete a mérési eredmény és a kiterjesztett bérési bizonytalanság négyzeteinek különbsége legyen, akkor a téves elfogadás valószínűsége 2% alatt van.
Nem bináris döntési szabály esetén a döntésünknek 4-féle eredménye lehet:
-a. "megfelelt" ( pass ) - a minősítés, akkor, ha a mérési eredmény és a kiterjesztett mérési bizonytalanság összege a tűréshatáron belül van.
-b. "feltételesen megfelelt" vagy "inkább megfelelt" (conditional pass)a minősítés akkor, ha a mérési eredmény a tűréshatáron belül van, de a mérési eredmény és a kiterjesztett mérési bizonytalanság öszege a türéshatáron kívűl. Másképpen fogalmazva a megfelelés valószínűsége 50%-nál nagyobb.
-c. " feltételesen nem felelt meg" vagy "inkább nem felelt meg" (conditional fail) a minősítés akkor, ha a mérési eredmény a tűréshatáron kívűl van,de a mérési eredmény és a kiterjesztett mérési bizonytalanság különbsége a tűréshatáron belül.Másképpen fogalmazva a megfelelés valőszínűsége 50%-nál kisebb.
d. "nem felelt meg" (fail) a minősítés akkor ha a mérési eredmény és a kiterjesztett mérési bizonytalanság különbsége is a tűréshatáron kívül van.
A fenti ajánlott döntési szabályokon kívűl más döntési szabályok alkalmazása is megengedett, de abben az esetben a megrendelőnek és a kalibráló laboratóriumnak részletesen meg kell állapodnia az alkalmazandó döntési szabályban.
Ez lehet például a laboratórium által eddig is alkalmazott nem bináris szabály, amely összevontan kezeli a "feltételesen megfelelt" és a "feltételesen nem felelt meg" eseteket "nem minősíthető" elnevezéssel.
Mivel az előírások kötelezővé teszik a felhasználó és a laboratórium közötti megegyezést az alkalmazandó döntési szabályokat illetően, ezúton is kérjük megrendelőinket, hogy aktívan vegyenek részt a döntési szabályok közötti választással kapcsolatos hatékony kommunikáció kialakításában.
í